Túraútvonal létesítésével, ökoturisztikai fejlesztéssel, a helyi értékek felkutatásával építik nyolc tolna megyei község közösségét a Tolnai Zöldút keretében.
A Tolnai-hegyhát és a Völgység területe számos természeti és kulturális értéket rejt magában, amit gyakran az itt élők sem ismernek. Sokan természetesnek veszik azokat a dolgokat, melyek pedig hatalmas kincsnek számítanak. Sajnos a térségbe érkező kirándulók viszonylag gyorsan távoznak a hiányos ismeretek és infrastruktúra miatt, és utaznak közismertebb, népszerűbb helyekre.
Pedig Tolna megye ezen része a természeti értékek mellett jócskán bővelkedik kultúrtörténeti látnivalókban is. Elég, ha csak azt említjük meg, hogy egykor az Apponyi grófok és az Eszterházy hercegek egyik kedvenc pihenőhelye volt ez a térség, számos kastély és épület őrzi ennek emlékét ma is.
A Tolnai Erdőkét Alapítvány elsősorban azért pályázott az Erősödő Civil Közösségek programba, hogy elindítsák a Zöldút kezdeményezést, ami felkutatja és hitelesen bemutatja a helyi értékeket, hatással lehet a térség fejlődésére, az ökoturizmus beindulására. A programban nyolc település: Csibrák, Dúzs, Hőgyész, Kalaznó, Kurd, Lengyel, Mucsi és Závod lakói érintettek, a zöldút hálózat útvonala ezeket a falvakat kapcsolja össze.
„A célunk, hogy a természeti értékek bemutatását, a kultúrtörténeti értékek megóvását, és a helyi termékek, értékek felkeresését is elvégezzük” – magyarázza Szabó Stefánia, a Tolnai Erdőkét Alapítvány munkatársa. „Programjaink során igyekszünk közelebb hozni az itt élőkhöz és ide látogatókhoz ezeket az értékeket.”
A szervezet régóta ténykedik a Tolna megye kincseinek felkutatásával és megóvásával. A térségben a programjuk sikerességének egyik kulcseleme az is, hogy a nyolc településen aktív közösségeket építsenek ki. Ugyanis az itt élő közel 9000 ember között számos népcsoport megtalálható, akik hagyományai a kellő figyelem hiánya nélkül hamarosan elhalványulhatnak.
A településeken a régi mesterségek kihalóban vannak, mert a fiatalok a jobb megélhetés reményében elköltöznek a közeli városokba. Pedig fontos lenne helyben tartani a fiatalságot, a régi mesterségeket tovább vinni, megláttatni velük mindazt az értéket, mely körülveszi őket.
A Zöldút megvalósítása során a civilek jobban összekovácsolódhatnak, nagyobb nyilvánosság ismerheti meg a környéket, a történelmi és a természetismereti értékeket, ezáltal megóvásukra hosszútávon is nagyobb figyelem irányulhat.
„Célunk, hogy a környékben egymástól eltávolodva élők közelebb kerüljenek egymáshoz, ezért előtérbe helyezzük azt a gondolatot, hogy együttműködve nagyobb eredményeket érhetünk el. Fontosnak tartjuk, hogy a helyiek aktívan kapcsolódjanak be a munkafolyamatokba, akár önkéntes segítőként is” – folytatja Szabó Stefánia, hogyan képzelik el a Zöldút fenntarthatóvá, az itt élők számára értékké tételét.
A projekt egyik leglátványosabb része, hogy a Zöldút a valóságban is életre kel, hiszen felfestett turistajelzéssel jelzik majd a nyomvonalát: összesen 54 km hosszan. Ezeken vezetett hely-, növény- és állatismereti túrákat is tartanak majd. A jelzéssel ellátott túraútvonalon túl a Zöldút tagjainak házára kerámiából készült logót is felhelyeznek, a települések központjaiban pedig információs táblákat állítanak.
Érdemes követni a Zöldút facebook oldalát is, ahol izgalmas információkat, történeteket osztanak meg a falvakról és a helyi nevezetességekről.
