Egymás megismerése, a másikra való nyitottság elsajátítása nem minden esetben könnyű feladat. A Szentborbási Független Roma Egyesület arra tett vállalást, hogy roma és nem roma embereket hoz egy tető alá közös, kulturális program keretén belül.
„Célunk, hogy Szentborbás roma nemzetiségű lakói élhető környezetben, lehetőségeiket és hagyományaikat, kulturális szokásaikat lehető legnagyobb mértékben kibontakoztathassák”– mutatja be Bogdán István a Szentborbási Független Roma Egyesületet.
A projektjük keretében filmklubot szerveztek, amin részt vettek a közösség roma és nem roma lakosai is. A levetített filmeken keresztül a nézők a roma kultúrával, hagyományokkal ismerkedhettek meg, ezzel is a romák és nem romák közötti ellentéteket próbálták csökkenteni.
„Szentborbás településrészeinek lakosait mozdítottuk ki a megszokott környezetükből” – meséli Bogdán István. Elmondása szerint az emberek saját családjuk, közösségükön kívül nem igazán nyitnak, nem szívesen vagy éppen nem tudnak kilépni komfortzónájukból. Mindez igaz a helyi fiatalokra is. – „Fontos lenne, hogy kimozdítsuk a fiatalokat a technikai függőségből, hogy ne az utcán csellengjenek céltalanul, hogy felelősségérzetet tudjanak tanulni. Szeretnénk egy erős és összetartó közösséget építeni a falunkban, hogy a központon kívül esők is aktív részesei legyenek a település életének. Örülnénk neki, ha a projekt lezárultával a különböző generációk képviselői képesek lennének a programot tovább működtetni és újakat generálni.”
A filmvetítések során a nézők barangolhattak a cigány mesék csodálatos és egyedi világában, de megismerkedtek a roma kultúrával és hiedelem világgal is. A Töredék életek című film a holokauszt roma áldozatait hivatott bemutatni, így Somogy megyei túlélők tiszteletüket is tették, velük lehetett kötetlenül beszélgetni a soha nem feledhető emlékekről. Létrejött egy író, olvasó találkozó is egy cigánytelepen felnövő, ma már újságíróként dolgozó roma értelmiségivel, végül pedig egy főzőverseny alkalmával kóstolhatott bele a cigány kultúrába minden érdeklődő.
„A programokra csaknem a falubeliek fele eljött. Végre együtt voltunk, közösségben. Ez nagyon meglepő volt, kicsit talán furcsa is, nem számítottam ekkora érdeklődésre. Őszintén mondhatom, hogy ez számomra óriási élmény!”
