A Káva Kulturális Műhely Egyesület drámatanárai a színjátszás eszközével dolgoztak együtt az ormánsági falvakban élőkkel.
„Siklósbodony egy közel 130 fős falu a Sellyei járásban. Az utóbbi másfél évtizedben elveszítette az olyan közös intézményeit, mint a posta, óvoda, bolt, ezzel pedig megszűntek azok a terek, ahol a település lakói rendszeresen találkoztak egymással” – osztotta meg tapasztalatait Takács Gábor, a Káva Kulturális Műhely Egyesület szakmai vezetője, aki több éve dolgozik a térségben.
Az infrastruktúra hiányosságai látványos hatással volt a közösségi életre is. Kezdetben segített a közmunkaprogram, aminek kereti között 2015-ben színház alapú közösségfejlesztést valósítottak meg, mert ez új lendületet adott a helyi aktivistáknak. „A Káva jelentős eredményeket ért el a településen élő fiatalokkal kapcsolatban, és hamar kirajzolódtak a továbblépés lehetséges irányai is.”
Az új tervek megvalósulását segítette, hogy a drámatanárok összefogtak Siklósbodony polgármesterével, Barta Róberttel. Egymás után valósultak meg a színházi nevelési, közösségi színházi projektek. Az egyik legjelentősebb volt az ECK keretében támogatott program, aminek eredményeire épített a jövőKÉP_2019 projekt.
„A második nyertes pályázatnak köszönhetően folytathattuk a drámapedagógiai munkát. A színházi foglalkozások, az előadások megrendezése, azok turnéztatása megerősítette a helyi közösséget” – magyarázza Gábor. Mint elmondta, az együttműködésük is folytatódott pécsi intézményekkel, az Apolló Társulattal, az Eck Imre Alapfokú Művészeti Iskolával és a Leőwey Klára Gimnázium Arany János programjával.
A jövőKÉP_2019 projekt révén a Káva több készségfejlesztő műhelyt valósított meg a sellyei járásban. Két elfeledett épületet is renováltak közösségi térnek, és egy nyári tábort is szerveztek, ahol egy önálló színházi előadás is megszületett. „A siklósbodonyi színház alapú közösségfejlesztés fő célja a település közösségi intézményeinek pótlása volt” – tudtuk meg a Káva szakmai vezetőjétől.
A drámafoglalkozások és színházi előadások pozitív eredményei nyomán tovább erősödött a település közössége, a fiatalok önbecsülése, a szülői támogatás. A gyerekek és a felnőttek is megtapasztalták a közös tervezés és cselekvés örömét, hatékonyságát.
A felnőttekkel megkezdett drámás munka nyomán könnyebben kezelhetővé váltak a konfliktusok, a középkorú lakosok ugyanis aktívan bekapcsolódtak a tevékenységekbe. A szülőkből és nagyszülőkből önkéntesi kör alakult ki, amely a fiatalabb generációt már tudatosan támogatva vesz részt a közösségi programok megvalósításában.
