Nappali szociális intézményekben ellátott és gondozóotthonban élő időskorú embereknek szervezett meseterápiás, közösségi foglalkozásokat a Gombolyító Terápiás Műhely.
„Az idősebb korosztály általában nehezebben jut el kulturális programokra, gyakran anyagi nehézségekkel illetve egészségügyi problémákkal, betegségekkel küzd, szociális kapcsolatrendszere beszűkül, sokkal nagyobb az elmagányosodás veszélye” – osztotta meg tapasztalatait Alföldi Linda, a Gombolyító egyik alapítója, s mint megjegyezte, különösen igaz ez az otthonokban élőkre.
Az idős emberek érzékszerveik természetes romlása miatt kiszolgáltatottabbak, nő a pszichés sérülékenységük. A kommunikáció, artikuláció nehézkessé válása tovább nehezíti a kapcsolatok kialakításának lehetőségét és azok ápolását. Ezek a jelenségek hozzájárulnak ahhoz, hogy az általános lelki egészségi állapot sérülékenyebb a magas életkorban, s az idősek fokozottabban ki vannak téve mentális és fizikai betegségeknek.
A Gombolyító Terápiás Műhely tagjai klinikai szakpszichológusok és mentálhigiénés szakemberek, akik prevenciós, mentálhigiénés és terápiás munkájukban népmesékkel is dolgoznak a szabadidejükben. Tavaly már sikerrel pályáztak az Erősödő Civil Közösségek programba, akkor a Magyar Népmese napján szerveztek egész napos nyílt foglalkozást a meseterápia köré, Mesék az Élethez címen meseműhellyel, fejlesztő foglalkozásokkal.
Idei pályázatukban még nagyobb vállalást terveztek, két baranyai intézményben, az Integrált Nappali Szociális Intézményben és a Szent Lőrinc Gondozóotthonban valósítottak meg komplex tevékenységet alkotó-fejlesztő mesefoglalkozásokon keresztül. A programot kifejezetten az idősek számára állították össze, kihasználva a népmesék közösségteremtő, közösségi élményt nyújtó, lélekfrissítő tulajdonságát.
„Az intézményes ellátásában, a nyugdíjasotthonokban ugyan együtt vannak az idősek, de ez nem jelenti automatikusan, hogy valóban közösségként funkcionálnak” – magyarázta Alföldi Linda. „A Gombolyító programjában a közös mesehallgatáson, beszélgetésen, éneklésen, művészeti tevékenységen, az emlékek felidézésén keresztül lehetőség adódik az élettörténet, a személyes történet megosztására. A közös élmény, mesében való együtt-levés hosszú távú hatással bír az emberekre, valódi megtartó, elfogadó közösség formálódásához adhat támpontokat.”
A Gombolyító csapata hisz abban, hogy az időskori mentális képességek, a kognitív hatékonyság, a végrehajtó funkciók romlása lassítható. Ezért fontos számukra, hogy az idős korosztály számára is elérhetővé tegyék a mesélés, mesehallgatás jótékony hatásait, hogy a mentálhigiénés programjaikkal a nem fizetőképes lakosságot is el tudják érni.
Terveik szerint az intézmények dolgozói, szakemberei a foglalkozáson résztvevő időseken keresztül érzékelhető pozitív hatásról számolhatnak be az ellátottak egyéni fizikai és mentális működésében, kapcsolatainak minőségében.
Az intézményben dolgozó szakemberek továbbá átvehetik, tovább vihetik a bemutatott módszer egyes elemeit, beépíthetik a népmeséket és az alkotó-fejlesztő foglalkozásokat a saját tevékenységeikbe, hétköznapi rutinjukba. A meseterápia jótékony hatása eljuthat az intézmények dolgozóihoz is, melynek következtében javulhat az ellátottak- gondozók közötti kapcsolat, kommunikáció, konfliktuskezelés, együttműködés és egymásra hangolódás.
