Egy olyan társadalmi vállalkozást alapítanak a településen, ami összefogja a közösséget és munkalehetőséget is ad a falubelieknek.
Ág kicsi, szegény baranyai település, a Dél-Dunántúli Régió egyik leghátrányosabb helyzetű térségében. Gyakorlatilag zsákfalu, alig kétszáz lakóval, s magán hordozza a társadalmi-gazdasági szempontból halmozottan hátrányos helyzetű települések minden sajátosságát. Olyan falu, ahol mintha lassabban járna az idő, a helyi járatos busz csak naponta kétszer-háromszor döcög be a 611-es főútról.
Az ágiak azonban nem törődtek bele az elszigetelt helyzetükbe, és az elmúlt évtizedben szinte egymást érték a különböző kezdeményezések, amikkel a közösségteremtésen túl az életminőség javítása, munkahelyteremtés is a céljuk – méltányos munkalehetőség ugyanis gyakorlatilag nincsen helyben.
„Több közös program és projekt előzte meg a mostani pályázatot. Ezeknek köszönhetően az emberek képessé váltak arra, hogy sikeresen valósítsanak meg egy ilyen nagyszabású vállalkozást” – magyarázza Oláh Roland, a Köz-Tér-Háló Alapítvány kuratóriumának elnöke, aki szociális munkásként és közösségfejlesztőként hetedik éve tevékenykedik a térségben, az utóbbi két évben pedig a Profilantrop Egyesülettel közösen, Ágon. „Dolgoztunk a helyiek lakhatási szegénységének mérséklésén, aminek keretében a falubeliek például hasznos szakmákat tanultak ki, majd egymást segítették a házaik felújításában. Elindult két csoportban a közösségi pénztár is, és sikerült egy olyan földterületet megvásárolni, ahova most az emuk kifutóit építették fel.”
Nem véletlenül az emuk lettek az ágiak leendő társadalmi vállalkozásának alapjai: a nagytestű madár csaknem minden porcikáját fel lehet használni. Ennek ellenére még mindig kevesen tartanak emukat haszonállatként Magyarországon. Pedig a húsuk ízletes, alig néhány százaléknyi koleszterint tartalmaz. Tojásuk 20 tyúktojásnak felel meg, amik héját a kreatív ipar is felhasználja. Az emu bőre kivételesen értékes, tollát műszerecsetként használják fel, de előszeretettel keresik a divattervezők is. A legnagyobb kincs azonban a főként a kozmetikaipar és a gyógyszergyártás által felhasznált zsiradék. Az egyébként félénk madarak nyugodt körülmények között hatvan évig is elélhetnek, a járványoknak, így a madárinfluenzának pedig ellenállnak.
Az Erősödő Civil Közösségek támogatásából felépítették a kifutót Ágon, ahová nyár elején érkezett meg az első három tojópár. A leendő gazdaság az ő utódaikból áll majd fel. Az ágiak teljes lendülettel vetették magukat a munkába, világítást, villanypásztort már saját erőből alakították ki.
A társadalmi vállalkozás másik pillére az ipari kender, ami növény termesztésének komoly hagyományai vannak Magyarországon, ezek felélesztésére kormányzati szándék is van. A kender felhasználási lehetősége rendkívül széleskörű, például építőanyag, olaj, kézműves termékek, így a projekt sikeressége esetén további termékek előállítása, ezáltal újabb munkahelyek teremtése válik lehetővé. A projekt hosszú távú céljai között szerepel a megtermelt ipari kender felhasználásával, kenderbeton készítésével a rászoruló családok házainak felújítása, szigetelése, a lakhatási- és eneergiaszegénység mérséklése.
Nagyon fontos, hogy a tevékenységekre a helyi közösség tagjai tettek javaslatot, amelyet tanulmányutak előztek meg. Roland szerint az elmúlt hetekben hamar kiderült, hogy az emuk hirtelen nagyon fontossá váltak a közösség számára. És elsősorban nem gazdasági szempontból: „ezek az állatok nem pusztán bevételi forrást jelentenek a szociális szövetkezet számára. Az évek óta tartó közös munkának jelképei, a fizikai megtestesülései annak, hogy érdemes és lehet együtt dolgozni.”
