A roma holokauszt a környéken élőket érintő eseményeit, a túlélők emlékeit kutatja, vizsgálja és a dokumentálja a bicsérdi Értékeinkért Csoport, hogy a tragédia méltó helyre kerüljön a közösség emlékezettudatában.
A községben sokáig tabunak számított beszélni a roma holokausztról, pedig a több mint ezerfős településről a II. világháború idején az összes roma lakost deportálták a náci megszállókkal és a nyilasokkal együttműködő helyi tisztviselők.
Az Értékeinkért Csoport ezért óriási helytörténeti kutatómunkába fogott. A korábban elkezdett kutatómunkát az Erősödő Civil Közösségek pályázatának segítségével tudták folytatni idén.
A csoport véleménye szerint a történetek elhallgatása egyrészt a fiatalabb generáció védelmét szolgálta, másrészt az embertelen eseménysorozat feldolgozhatatlansága okán magától alakult ki. Erre csak ráerősített, hogy állami, intézményi szinten sem történt sok dolog a történtek feldolgozására. Az egyesület hisz abban, hogy a helyi romák sorstragédiájáról is meg kell emlékezni, közösen, egymást támogatva feldolgozni.
„Történelmünk meghatározza a jövőnket, múltunk ismerete nélkül nem lehet teljes a jövőnk” – osztja meg a csapat mottóját Nagy Szilvia. Az Értékeinkért Csoport tagjai ennek szentelik kutatómunkájukat, céljuk, hogy írásos emlékeket találjanak a környékbelieknél a roma holokausztról. Szájról szájra terjedő történeteket jegyeznek le és találkoznak olyan helyi túlélőkkel, akik emlékezhetnek az átélt borzalmakra.
Nincs könnyű dolguk, hiszen holokauszt túlélőt találni már szinte lehetetlen. Az írásos emlékek nehezen vagy egyáltalán nem lelhetők fel és mindemellett meg kell küzdeniük azzal a megdöbbentő jelenséggel, hogy sokan a mai napig tagadják a roma holokausztot.
A kutatómunkába elsődlegesen a Bicsérden élő fiatalokat, diákokat és holokauszt túlélők leszármazottjait vonták be. A fiatalabb generáció többsége nem ismeri a roma holokausztot vagy nem rendelkezik róla elegendő tudással, így kihívásnak számít pusztán a szenzitív információ átadása is. Az életkorbeli sajátosságokat figyelembe véve, különböző pedagógiai módszereket használva szeretnék a diákok ismereteit bővíteni, s mindamellett a toleranciaszintjüket növelni, érzékenyíteni.
A projekt lezárásaként pedig a kutatás anyagát elérhetővé teszik az érdeklődők számára, hogy a történelmi tényekkel minél többen megismerkednének, nyitottabbak és érzékenyebbek legyenek a téma iránt. A helyi lakosság aktívan részt vett a programban, Szilvia pozitív változást is érzékelt a falu lakosságán. „Jó látni a közös munkát, ahol szívesen dolgoznak együtt a roma s nem roma emberek” – érzékelteti, hogy nem álom a békés, kiegyensúlyozott együttélés Bicsérden.
