Az Emberség Erejével Alapítvány a közösség, a nyitottság, a szabadság, az egyenlőség, a szolidaritás, a cselekvés, a részvételiség, az állampolgári jogok és az emberi méltóság szellemében teszi közzé vidéki, kevesebb erőforrással rendelkező civil közösségek részére az Erősödő Civil Közösségek pályázatot.

Az elmúlt évtizedben Magyarországon rendszerszinten épült le a demokrácia, ami a jogalkotásban, a civil szervezetek autonóm működésében és az állampolgári szerepvállalásban is megmutatkozik. A civil társadalom komoly kihívásokkal szembesül a működés és fenntarthatóság terén. A finanszírozás átpolitizáltsága, a párbeszéd és az érdekérvényesítés fokozatos ellehetetlenítése szűkülő teret képez a civil szervezetek körül. Az elmúlt három év válsághelyzeteinek hatására a szerveződések működési körülményei tovább nehezedtek.

A fejlett civil társadalom, az erős és független civil szervezetek elősegítik az állampolgári részvételt, és széleskörű képviseletet biztosítanak az embereknek. Ez a demokráciát erősebbé és ellenállóbbá teszi. 

Ennek érdekében kulcsfontosságú a vidéki civil szektor kapacitásfejlesztése, a következő területekre fókuszálva:

• Értékalapú működés – a szervezeti identitás, küldetés és jövőkép a közös értékek meghatározása/tisztázása, amely megkönnyíti a közös munkát és hatékonyabbá teszi a tevékenységeket
• Érdekvédelem – adott társadalmi csoport közösségi érdekeinek képviselete, a civil szervezetek érdekvédelmi funkciójának erősítése, helyi döntéshozókkal való párbeszéd megteremtése és erősítése
• Állampolgári öntudat, demokrácia – az általános közéleti passzivitás csökkentése az aktivitásra való motiválással, új, helyi kezdeményezések létrejöttével, bevonódás a helyi döntéshozatali folyamatokba
• Részvétel – az emberek bevonása a közügyekbe, a civil szerveződések tagságának, önkéntesi és támogatói körének bővítése, részvétel a társadalmat érintő döntések meghozatalában
• Nyilvánosság – a helyi és tágabb közösségek megszólítása, a civil kezdeményezések láthatóságának növelése, médiában való megjelenés rendszeressé válása, a szervezetek saját kommunikációs felületeinek aktív, tudatos használata
• Függetlenség – a civil szervezetek központi költségvetésen keresztüli, pályázati rendszerektől való kiszolgáltatottságának mérséklése, saját bevételi források növelése
• Együttműködés – civil közösségek, szakmai csoportok közötti hálózatok, partnerségek, szakmai platformok létrehozása, erősítése
• Támogató környezet, bázisépítés – a civil kezdeményezések támogatottságának növelése, civil tevékenység megbecsültségének erősítése
• Tudatosság – a stratégiai gondolkodás előnyeinek bemutatása, a civil szerveződések közép- és hosszútávú tervezésének ösztönzése